A tudományos diákköri tevékenység fő célja, hogy a hallgató - alaptanulmányain túlmenően - választott hivatása tudományos módszertanát is elsajátíthassa. Ez nem csak azért hasznos, mert így később nagyobb eséllyel tud részt venni diploma utáni tudományos doktori képzésben (PhD), de azért is, mert a TDK-tevékenység a rezidensképzésbe való felvételkor is előnyt jelent. Nem kevésbé hasznosak ezek az ismeretek a gyakorló orvos számára sem, hiszen a tudományos megközelítés legalább alapszintű ismerete nélkül a korszerű orvostudományi irodalom - a folyamatos képzés forrása- csak igen nehezen értelmezhető.

2. Kinek ajánlott ez a fajta tevékenység?

A tevékenység gyakorlatilag bárki számára nyitott, azonban célszerű ebbe komolyabban az alaptudományos tantárgyak sikeres elvégzése után belekezdeni, hiszen:

1. A tudományos tevékenység feltételezi, hogy az azt végző legalább területe alapjaival tisztában van (elvben I. évfolyamos, egy félévet elvégzett hallgató is indítható diákköri konferencián, de aligha fogja bárki elhinni, hogy saját tevékenységéről beszél, az pedig a témavezetőre sem vet jó fényt, ha nyilvánvaló, hogy a középiskolából éppen csak megérkezett hallgatót laboratóriuma szócsöveként használja).
   
   
2. Ez a tevékenység az órarendi órákon túlmenő idő- és energiaráfordítást kíván. Az anatómia, élettan,biokémia,kórélettan és patológia tantárgyak elsajátítása gyakran önmagában is kiterjedt órarenden kívüli tevékenységet követel, ami mellett néha alvásra sem marad idő.
   
   
3. A tudományos munka egyik alapja a tankönyveken túlmutató, kortárs szakirodalom megismerése. Ez lehetetlen addig, amíg a tankönyvi ismereteket nem sajátítottuk el, hiszen az alaptudományok elsajátítása kapcsán kerülünk birtokába egyáltalán annak a szókincsnek és gondolkodásmódnak, amit választott tudományterületünk használ. Ezek nélkül az ismeretek nélkül tudományos közleményeket olvasni rendkívül kellemetlen, fárasztó és frusztráló élmény, ahhoz hasonlítható, amikor a nyelvtanuló szótár nélkül egy bekezdést sem tud még elolvasni a tanult nyelven.
   

Bár nem évfolyamhoz kötött szempont, de mindenképpen hasznos az angol nyelv jó ismerete, hiszen az élettudományok hivatalos nemzetközi nyelve az angol, és a legtöbb magas színvonalú szakirodalom is csak ezen a nyelven elérhető.

A részvétel tanulmányi eredményhez közvetlenül nem kötött (közhely, hogy Einstein is bukott matematikából), de azért célszerű elgondolni, hogy esetleges elégséges-közepes átlagteljesítményünk biztosan csak olyan faktorokkal hozható-e összefüggésbe, ami nem érinti a sikeres TDK-munkát.

3. Mit kell tennem, ha részt szeretnék venni?

Első lépésként célszerű tájékozódni, hogy kik, mit kutatnak a Karon. Ha ezek között a témák között akad szimpatikus, akkor fel kell venni a kapcsolatot a kérdéses oktatóval, és jelezni a részvételi szándékot. Az oktatóval (témavezető) ilyenkor meg lehet beszélni, mit foglal magában a TDK-munka az adott területen, mit kell elolvasni alapozó irodalomként, stb. Ha a feltételek mindkét félnek megfelelnek, indulhat a munka.

Ha a témák között nincs szimpatikus, elkeseredni akkor sem kell, ugyanis TDK- tevékenységet folytatni FOK-osként a társkarokon (ÁOK, GYTK, ETSZK) is lehet. A megfelelő témavezető felkutatásában szívesen állunk a hallgatók rendelkezésére.

4. Milyen TDK-témák közül válaszhatok?

Ez kizárólag a témavezetővel való megegyezés kérdése. A lehetséges témák közül néhány megtekinthető itt. (PDF)

5. Érhet-e bárkit kimondott hátrány, mert nem vett részt

TDK-tevékenységben?

Nem. Ez a hallgatók gyakori aggálya, de természetesen igazságtalan és jogtalan lenne, ha bárki amiatt szenvedne hátrányt az élet bármely területén, mert hallgatóként esetleg több időt kellett jó- jeles tanulmányi eredménye érdekében tanulásra fordítania, és így másra már nem jutott. Az, hogy a PhD- felvételin, stb. a TDK- részvétel előnyt jelent, szintén nem jelenti azt, hogy a többiek automatikusan hátrányból indulnak, hiszen ez a szempont csak egy a felvételi eljárások számos szempontja közül.