Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar Ahol tudás és szándék találkozik

Hírek  --  Hírek  --  SZTE FOK legújabb hírek

Fogorvos-tudományi szimpóziumot tartottak a SZAB-székházban


tudomany_unnepe_FOK_kezdo_2


2014. november 14-én „Fogas kérdések” címmel tartott konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar. A XXI. Szent-Györgyi Napok programsorozat nyitórendezvényének is számító programon parodontológiai, szájsebészeti, orálbiológiai, fogpótlástani és esztétikai fogászati témákról tanácskoztak.

2014. november 16.


A Magyar Tudomány Ünnepének alkalmából rendezett konferencián Nagy Katalin, az SZTE Fogorvostudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. – Az utóbbi időben a Fogorvostudományi Kar olyan kollégákkal lett gazdagabb, akiknek fő tevékenysége a kutatás. A karon új tanszék alakult, olyan munkatársak csatlakoztak hozzánk, akik az összes fogorvos-tudományi tanszéket érintő kutatásban részt vesznek, és irányítanak a fejlesztésben. A mai tudományos program a fogászati és szájsebészeti munkacsoport rendezésében zajlik, melyen a különböző tanszékek jeles képviselői tartanak előadásokat mondta el.


 

A Papillon–Lefevre-szindróma és a szájdezinfekció jelentősége

 

Vályi Péter klinikai főorvos (SZTE FOK Parodontológiai Tanszék) előadásában a Papillon–Lefevre-szindróma diagnosztikáját és korszerű terápiás lehetőségei ismertette. A Papillon–Lefevre-szindróma autoszomális recesszív öröklődést mutató nagyon ritka betegség, előfordulása 1-4: 1000000-hoz. Fő tünetei a palmoplantaris hyperkeratosis, azaz a talpon, tenyéren és hajlatokban megjelenő vörös felületek, valamint a periodontitis. A fogászati tünetek akár másfél éves korban is észlelhetők, de általában hároméves kor körül detektálható először. Szövődményei a visszatérő bőrfertőzések, a máj- és vesetályog, a koponyán belüli meszesedés és az enyhe mentális retardáció. A szindróma megelőzésében és lassításában a radikális parodontális terápia, a parodontopatogén baktériumok reinfekciójának megakadályozása, a gyógyszeres kezelés szigorú betartása, valamint a szájhigiéniás módszerek megfelelő elvégzése együttesen segít – tudtuk meg beszámolójából.


A teljes szájdezinfekció jelentőségéről beszélt Tián Tamás főorvos, a Parodontológiai Tanszék munkatársa. Az emberi száj minden része tele van baktériumokkal, ezért a szájdezinfekció során minden fogat íny fölött és alatt kitisztítanak, majd a nyelvet is. Az eljárást főként nagy mennyiségű plakk és fogkő vagy előrehaladott parodontitis esetén alkalmazzák. Agresszív parodontitis esetén az antibiotikum-kombinációk és a specifikus bakteriális kolónia csökkentése szigorúan szükséges – ismertette.


Fogasz_konferencia_2014._november_15
GALÉRIA - Fotó: Varga Kristóf


 

Nanotechnológiai a fogorvostudományban

 

Tóth Zsolt, az Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék tudományos főmunkatársa előadásában a nanotechnológia fogalmát és a fogorvostudományban alkalmazott nanotechnológiai eljárásokat mutatta be. A nanotechnológia meghatározott fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságú nanoméretű rendszerek elállításával foglalkozó tudomány, ezeket a rendszereket atomi erő mikroszkóppal vizsgálják. A technológiát elsősorban a konzerváló fogászatban alkalmazzák, nano fogászati kompozitok létrehozására. Ezek a nanokompozitok kiváló keménységűek és hajlítószilárdságúak, a sima kompozitokhoz képest kisebb a zsugorodásuk. A nanorészecskéket helyi érzéstelenítésre, fogszabályozásra és endodoncia esetén alkalmazzák, mivel a nanorészecske nagyobb felülete miatt az antibakteriális hatás is nagyobb felületen érvényesül. A jövőben elképzelhető a periodontális ligamentumok pótlása nanocsövekkel, illetve a fogfelszínt tisztító nanorobotok és a fogérzékenységet okozó tubulusokat lezáró nanorobotok használata – tudtuk meg előadásából.

 


Implantátumdizájn

 

Az implantátum és a fog teljesen más kapcsolatban áll az őt körül vevő szövetekkel, környezettel. Az implantátumdizájn fogalmába beletartozik az implantátum felszíne, alakja, formája, nyak formája, menete, polírozása. A beültetések sikerességét nagyban befolyásolja a csont minőség és mennyisége, az implantátum alakja és a fúró mérete is. Nincs egyértelműen „nyerő” implantátum, arra sincs egyértelmű tanulmány, hogy az implantátum felszíne közötti különbségek jobb eredményt biztosítanának. Annyi megállapítható, hogy a morális régióban polírozott nyakú meg az esztétikai zónában csontszint alá süllyesztett implantátumok használata javasolt – összegezte előadásában Párkányi László tanársegéd (Paradontológiai Tanszék).

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Varga Kristóf