Az MTA által 1996-ban alapított Bolyai-ösztöndíj segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat magyarországi kutatásaik folytatásában, valamint MTA-doktori értekezésük megírásában és a tudományos cím megszerzésében. A pályázat valamennyi tudományterületen, illetőleg tudományágban benyújtható.

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Fiatal kutatók számára létrehozott, magas presztízsű, teljesítmény-központú országos ösztöndíj, amely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ez az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja. A támogatást a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az Akadémia köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra a 45. életévüket még be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 1996-os alapítása óta több mint 500 egykori ösztöndíjas lett az MTA doktora, közülük 17-en pedig akadémikusok is.

Az egy, két vagy három évre elnyerhető Bolyai-ösztöndíj odaítéléséről a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma dönt.

Az MTA kezdeményezésére 2017-től adómentesen vehető igénybe az ösztöndíj, amelynek kiegészítéseként 2018-tól lehetett pályázni a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által gondozott, a Bolyai-ösztöndíjhoz kapcsolódó Bolyai+-ösztöndíjra is. Az erre pályázóknak vállalniuk kellett, hogy az ösztöndíjas időszakban a fogadó felsőoktatási intézményben kutatási tevékenységet végeznek, valamint az ösztöndíjas időszak alatt a fogadó felsőoktatási intézmény számára hozzáférhetővé teszik tudományos kutatási, fejlesztési munkájuk eredményeit, kutatási módszertanukat megosztják a hallgatókkal, vállalják szakkollégiumi vagy más oktatási kurzusok megtartását, illetve hallgatók témavezetését, és vállalásaikat a pályázat mellékleteként megírt kutatási tervben összegzik.

A Kuratórium 2001-ben határozott úgy, hogy a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz, közülük a legjobbakat pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesíti.

MTA Bolyai János Kutatási, illetve a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjban részesült Dr. Fráter Márk, egyetemi adjunktus, az SZTE FOK Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék vezetője, valamint 2. alkalommal kapta meg az ösztöndíjat Dr. Pankotai Tibor, egyetemi adjunktus, az SZTE FOK Orálbiológiai és Kísérletes Fogorvostudományi Tanszék munkatársa.

Dr. Fráter Márk kutatásának rövid összefoglalója:

Kutatásaink gyökérkezelt és nem gyökérkezelt fogak minél tökéletesebb helyreállítására, megerősítésére irányulnak. Ismert tény, hogy a hátsó régióba készülő restaurátumok sikertelenségének két leggyakoribb oka a tömések, restaurátumok mellett kialakuló szekunder káriesz és a restaurátum és/vagy a fog törése. Az utóbbi jelenség hátterében általában a nem megfelelő restauratív anyagválasztás áll, valamint hogy a felhasznált, „hagyományos” restauratív anyagok és technikák nem képesek az egészséges fogak mechanikai ellenállását visszaadni, azaz megerősíteni azt. Emiatt gyakran jönnek létre repedések és törések a hátsó restaurált fogakban, mely gyakran a fog elvesztéséhez vezet. A lakosság folyamatos elöregedésével a helyreállító fogászat újabb kihívása, hogy minél tartósabb, időállóbb restaurátumokat legyen képes készíteni a páciensek számára. Továbbá ismert tény, hogy a felgyorsult és egyre stresszesebb életvitel miatt a lakosság egyre nagyobb része szorítja vagy csikorgatja a fogait (bruxizmus), ezzel extrém terhelésnek kitéve a meglévő fogait. Így további követelmény a mai restauratív technikákkal szemben, hogy a fiziológiás rágóerőnél nagyobb terhelést is el kell viselniük és nem szabad a kialakuló és kummulálódó stresszt a tömőanyag alatt lévő saját, ép foganyagra továbbítani, potenciálisan megrepesztve azt. A későbbi repedések, törések kivédése és a fog megerősítése csak megfelelő anyagok kombinált alkalmazásával, valamint rugalmasabb, stressztörő anyagok restaurátumba történő beépítésével érhető el. Tartósabb, teherbíróbb restaurátumok készítésével képesek vagyunk a fogak élettartamát megnövelni, és ezáltal növelni az egyén rágóképességét, és közvetve javítani az életminőségét is.

Vizsgálataink során két kérdésre keressük a választ: 1. a hagyományos, legtöbb fogorvos által használt esztétikus kompozit tömőanyagok mely szituációkban nem képesek a hiányzó dentin rugalmasságának, stresszelnyelésének visszaadására, ezáltal a fog megerősítésére, és 2. milyen üvegszálas anyag és applikálási mód alkalmas ezekben az esetekben a fog megerősítésére. A célunk a mindennapi klinikusok számára egy guideline-t készíteni a kapott eredmények alapján, hogy egy adott kavitás vagy foganyaghiány esetén érdemes-e hagyományos kompozitot használni, vagy valós előny származhat az üvegszálas anyagok alkalmazásából. Továbbá hogy mi a legjobb megoldás az adott szituáció restaurálására a fog megerősítése érdekében.

Dr. Pankotai Tibor kutatásának rövid leírása:

Rákdiagnosztikában alkalmazható potenciális biomarkerek azonosítása

A rosszindulatú daganatos megbetegedések korai diagnosztikája és célzott kezelése a modernkori orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. A daganatos páciensek számára kulcsfontosságú a tumor minél korábbi stádiumban történő felismerése, és a kezelés minél korábbi megkezdése. Jelenleg a modern orvoslásban rendelkezésre álló eszközökkel mindenképp szükség van a tumoros elváltozás igazolására, valamint tipizálására a daganatból közvetlenül nyert szövetmintából. Ez gyakran fájdalmas, nehezen kivitelezhető és csak olyan esetekben valósítható meg, ahol korábban már megtörtént a daganat pontos helyének a meghatározása. Az általam vezetett kutatócsoport fő kutatási irányvonala olyan biomarkerek azonosítása, amelyek alkalmasak a tumorok korai stádiumban történő azonosítására és ezáltal a személyre szabott terápia kiválasztására. A projekt arra az egyre magasabb kort megélő emberi populációban fokozottan megjelenő problémára keresi a megoldást, hogy a megnövekedett élettartam és a modern életvitel okozta ártalmak miatt férfiaknál megközelítőleg 50%, míg nőknél 30% körüli a tumorok kialakulásának veszélye. Az elnyert kutatási támogatás fő célkitűzése a tumoros megbetegedések korai diagnosztizálásának kidolgozása, ezáltal a betegek gyógyulási esélyének növelése, továbbá a betegséghez kötődő kezelési költségek csökkentése. Ehhez olyan korai stádiumban megjelenő biomarkereket azonosítunk (DNS, RNS és fehérje), amelyek a rákos sejtek kimutatását teszik lehetővé, ezáltal lehetőség nyílik a kóros folyamatok mielőbbi felismerésére. Továbbá a projekt eredménye elősegíti az adott tumor stádiumának és lehetséges kimenetelének azonosítását is, mely hozzájárul legoptimálisabb kezelési mód kiválasztásához.

Az SZTE Fogorvostudományi Kar nevében gratulálunk az elismerő ösztöndíjhoz, valamint munkájukhoz további sok sikert kívánunk!