Július elseje óta már nem használnak amalgámtömést a fogászatokon terhes nők, 15 éven aluli gyerekek és szoptatós anyák esetében: ezt egy európai uniós szabály tiltja.

Ez az első lépés ahhoz, hogy végleg kivezessék ezt a tömő-anyagot: 2020-tól már egyáltalán nem lehet majd használni, újabb tíz éven belül pedig az a cél, hogy minden uniós állam-polgár ilyen fogtöméseit kicseréljék.

Az intézkedést az indokolja, hogy az amalgám higanyt tartalmaz, amely toxikus anyag. Egyértelmű egészség-károsító hatása ennek ellené-re nem bizonyított.

- Az amalgámnak maximum két-három százaléka higany, az is kötött állapotban van benne - mondta el Baráth Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar dékánja. - Kérdés, hogy ebből mennyi szabadul fel és jut be az emberi szervezetbe. Eddig egyedül MR-felvételek készítése közben bizonyosodott be, hogy az erős mágneses térben ez megtörténik, így kérdés, hogy valójában mekkora egészségügyi kockázatot rejt ez a betegek számára.

A szegedi klinikán egyébként már évek óta nem használnak amalgámot fogászati tömőanyagként, az alapellátásban, vagyis a körzeti rendelőkben azonban még 5-10 százalékban ezt alkalmazzák, annak ellenére is, hogy a társadalombiztosító ugyanannyi pontot ad elkészítéséért, mint az esztétikus tömésért. Tapasztalatok szerint időnként a betegek kifejezetten az amalgámtömést kérik, hiszen akár 20-30 évig is megbízhatóan funkcionálhat a fogakban.

Nincs tehát bizonyítottan egészségkárosító hatása az amalgámtömésnek, aki azonban ki szeretné cseréltetni esztétikus tömésre, amíg ez orvosilag nem indokolt, csak abban az esetben teheti ezt meg térítésmentesen, ha minőségi probléma van vele. A dékán kiemelte, a lyukas fogú pácienseknél sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve azok a fogorvosok és asszisztensek, akik ezzel az anyaggal dolgoznak, hiszen az amalgám készítése közben a higany szublimál - légneművé válik -, amelyet ők belélegeznek. Mindezek mellett pedig az eltávolított tömések - amelyek a higanyon kívül ezüstöt, cinket, ónt és rezet is tartalmaznak - a vízvezeték-hálózatba kerülnek: világviszonylatban 75 tonna erősen mérgező anyag kerül így a környezetbe. Éppen ezért a legnagyobb feladat az, hogy a fogászatokat felszereljék úgynevezett amalgám-szeparátorral, amit 2019-ig meg kell valósítani. Ez garantálja, hogy a fogakból kikerült amalgám sem jut a szennyvízzel a környezetbe.

- Remélhetőleg lesz forrás arra, hogy az amalgám-szeparátorokat minden fogorvosi rendelőbe megvásárolják, hiszen máskülönben hatalmas költséget jelentene a praxisoknak - mondta Baráth Zoltán. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap- és a szakellátásban javarészt régi kezelőegységekkel dolgoznak. Az átalakítás költsége pedig meghaladja az egymillió forintot is. A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint így mintegy 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazásához.

Forrás: Timár Kriszta

Fotó: Török János