Kulka Frigyes orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár 1925. január 31-én született a felvidéki Ipolyságon (ma Szlovákiához tartozik), apja Kulka János színész volt, akinek hivatását az unoka, János követte, az orvosi pályát pedig lánya Janina, aki rákkutató lett.

Orvostudományi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1945-1950 közt. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt, 1950-1959 közt. A koreai háború idején két alkalommal, 1951-53-ig és 1955-56-ig Észak-Koreában, a Magyar Kórházban dolgozott.

Folyamatosan szakorvosi vizsgákat tett tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959). Kutatási területe a mellkassebészet, tüdőgyógyászat. Tudományos eredményeit magyar, angol és német nyelven publikálta.

1959-ben egyetemi docensnek nevezték ki a Szegedi Orvostudományegyetem I. számú Sebészeti Klinikájára, innen egy tanévet a Müncheni Egyetem Sebészeti Intézetében töltött Humboldt-ösztöndíjjal. 1969. július 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. A tudományos és szakmai követelményeknek maximálisan eleget tett, 1960-ban megvédte A pleura szerepe és jelentősége a tüdőtuberculosis excisiós sebészeti kezelésében című kandidátusi értekezését, 1972-ben az orvostudományok doktora lett.

Az egyetemi klinikákon helyt kell állni az egyetemi hallgatók oktatásában, képzésében, a betegek gyógyításában és lépést kell tartani az új eredményekkel és hozzá is kell járulni az orvostudomány új eredményeihez. Kulka Frigyes mindennek eleget tett, s még több éven át, 1972-78 közt ellátta a klinikai rektorhelyettesi teendőket is, ő volt a Mellkasi Sebészeti Osztály megszervezője és vezetője is.

1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén folytatta munkásságát, 1981-től az I. sz. Sebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1986. július 1-jétől haláláig (1989. szeptember 23.) rektora volt.

Elsősorban a daganatos mellkassebészettel foglalkozott, e témakörben mintegy 170 közleménye jelent meg magyar, angol és német nyelven.

A Nemzetközi Sebészeti Kollégiumban Magyarország képviselője, a Magyar Sebész Társaság és az Európai Sebésztársaság elnöke volt. Elnöki tisztséget töltött be az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Orvostechnikai Bizottságában és az Országos Sebészeti Kollégiumában is. Szerkesztette az Orvostudomány Aktuális Kérdései című könyvsorozatot, és az Orvosképzés című szakfolyóiratot.

1994. júniusában portrészobrot emeltek tiszteletére a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokában (a szobor alkotója Szathmáry Gyöngyi), s emlékére a Szegedi Egyetem Kulka Frigyes emlékplakettet hozott létre.

Forrás: Wikipédia

A Magyar Sebésztársaság 45. kongresszusán Kulka Frigyessel készült beszélgetés a NAVA gyűjteményéből.